Idén 120 éve, 1892-ben vette fel a kapcsolatot az Osztrák-Magyar Monarchia a Csoszon Királysággal. Ausztriában számos rendezvényt, konferenciát tartottak az évforduló keretében, de Magyarországon is fontos eseményeknek lehettünk tanúi az elmúlt egy évben, melyek elmélyítették az egyébként is kellemes magyar-koreai kulturális- és diplomáciai kapcsolatokat.

Január végén Budapesten megnyílt a Koreai Kulturális Központ, amely a kultúrát népszerűsítő intézményeként számos programnak ad otthont. Indultak nyelv-, taekwondo-, tánc- és főzőtanfolyamok, részt lehetett venni koncerteken, filmvetítéseken, de a Központ ezek mellett saját állandó kiállítással és koreai könyvtárral is bír, lehetőséget biztosítva az ország iránt érdeklődőknek. Ugyanezen intézmény szolgált az első Koreai Szónokverseny (Korean Speech Contest) és a nemzetközi koreai nyelvvizsga (TOPIK) helyszínéül.

Februárban magas szintű gazdaságdiplomáciai küldöttség utazott Szöulba Hidvéghi Balázs külgazdaságért és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár vezetésével, márciusban pedig a korábbi államfő, Schmitt Pál tárgyalt befektetőkkel a dél-koreai fővárosban egy nukleáris csúcstalálkozót követően.

Májusban adták át ünnepélyes keretek között a koreai himnuszt megkomponáló An Ikte (안익태) szobrát a Városligetben. A zeneszerző 4 évig tanult a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, maga Kodály Zoltán is tanította. Mindez idő alatt a Ménesi úti Eötvös József Collegium lakója és hallgatója volt, ahol 2009-ben már emléktáblát állítottak részére a koreai-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 20. évfordulója alkalmából.

Szeptemberben bejelentették, hogy akkreditálásra került az ELTE BTK Koreai Tanszék "Koreanisztika MA" képzése, amely további lehetőségeket nyit a Korea-kutatás irányába.

Október 3-án a Külügyi Intézet vendége volt a Koreai Köztársaság külügyminisztere, Őex. Kim Szunghvan (김성환), aki Dél-Korea nemzetközi kapcsolatairól és Szöul jövőbeni terveiről beszélt (részletesebben itt). November 21-én Dél-Korea budapesti nagykövete, Őex. Nam Gvanpjo tartott előadást az ELTE-n, melynek fő témája "a koreai fejlődési modellből Magyarország számára levonható tanulság" volt. Előadása végén ismertetett néhány Magyarországra vonatkozó távlati tervet, többek között egy közvetlen Budapest-Szöul járat indítását (melyet azonban sajnálatos módon jelentősen visszavetett a MALÉV idei csődje).

Dél-Korea jelenleg Magyarország 7. legnagyobb exportpiaca és második legnagyobb ázsiai kereskedelmi partnere. A hazánkban jelenlévő 40 koreai vállalat 20 ezer embert foglalkoztat és nagyjából 1,5 milliárd dollárnyi befektetést tartanak számon. A kulturális, ill. diplomáciai kapcsolatok elmélyülésével párhuzamosan a gazdasági kapcsolatokat is dinamizmus jellemzi, a további terjeszkedés és befektetések mellett a turizmus is fellendülőben van, Budapest egyre kedveltebb célpont a dél-koreai turisták körében.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.